1880 óta minden évben, a Köztársaság július közepén tartja a Nemzeti Ünnepet. De mi is történt valójában 1789. július 14-én és miért ünnepeljük ezt a napot minden évben? Franciaországban, július 14-e az ország Nemzeti Ünnepe. Bastille bevételét és a francia forradalmat ünnepeljük. Erre az alkalomra, minden francia város gyönyörű tűzijátékot varázsol az égre és nagy népszerű bálokat szervez.
A Bastille bevétele, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, a Köztársaság megalapítása, a július 14-i ünnepség, a trikolór, a Marseillaise, Marianne … mindezek arra szolgálnak, hogy megértsük, július 14-e a nemzeti ünnep és ezzel a kérdéssel komolyan kell foglalkozni. A Köztársaság szimbólumai – Les symboles de la République A kokárda
A kokárda
789. július 17-én, három nappal a forradalom után, XVI. Lajos a párizsi városházán megkapja a háromszínű kokárdáját. A három színű – kék, fehér és piros – kokárda egyike a Francia Köztársaság nagy szimbólumainak. A legenda azt beszéli, hogy csak kékből és pirosból állt, de La Fayette márki – a Nemzeti Gárda vezetője -, XVI. Lajos iránti tisztelete jeléül kérte, hogy adják hozzá a fehéret. A kokárda kitűzése kötelezővé válik és azok, akik megtagadják viseletét börtönbüntetést kaphatnak. A kokárda színei 1794. február 15-től már Franciaország nemzeti zászlaján feszülnek. Jacques-Louis David festő által tervezve, kék, fehér, piros függőleges csíkokból tevődik össze és jobban, mint valaha, a Köztársaságot, a Szabadságot, Egyenlőséget és Testvériséget szimbolizálja. A háromszínű zászló Franciaországot reprezentálja. A frígiai sapka
A frígiai sapka
A frígiai sapka a forradalom másik erős szimbóluma. Görög rabszolgáktól vagy római rabszolgáktól kölcsönözve, 1793-tól 1794-ig a szabadság legelszántabb támogatói viselték, akik nem féltek abban mutatkozni. Amiért ennyire ismert, nem más, mint hogy Marianne, a Köztársaság jelképének fejkötője is.
Marianne Marianne, így nevezünk egy allegorikus Köztársaságot vagyis annak megtestesülését. Ez a nő viseli a híres frígiai sapkát. Ő szimbolizálja az anyaországot, és a köztársaság értékeit, amelynek jól ismert mottója: “Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”. Szobra minden városházán megtalálható, sőt még postai bélyegeken is. 1789. augusztus 4-ről 5-re virradó éjszaka, a Közgyűlés ki fogja hirdetni a történelem egyik legfontosabb dokumentumait, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. Eltávolítva az emberek közötti valamennyi kiváltságot kijelenti, hogy “minden ember szabadon és egyenlő jogokkal születik”. A nyilatkozat 17 cikkelyben veszi sorra az emberek, a polgárok és a társadalom jogait. Ez egy olyan dokumentum, amely még ma is alapvető Franciaország történetében.
A Marseillaise Egy hazafias dal kísérte a francia forradalmat, amely később Franciaország himnusza lett: ez a Marseillaise. Különös részlet, hogy Rouget de Lisle írta 1792-ben Rajna hadseregnek Strasbourgban (és nem Marseille-ben, mint azt gondolnánk), mégpedig Franciaország Ausztriának küldött hadüzenetét követve. A Marseillaise, a győzelemre való harcra buzdítás himnusza. 1795-ben fogadták el nemzeti himnuszként. “A szabadság vezeti a népet”
A szabadség vezeti a népet
Eugène Delacroix festménye. Nincs közvetlen kapcsolata az 1789-es forradalommal, viszont az 1830-as úgynevezett “Révolution des 3 glorieuses”-zel igen. Azonban erőteljes szimbóluma, a francia zászlóval integető és a szabadság után vágyakozó embereket vezető nő miatt, ez a festmény a Francia Köztársaság és a demokrácia jelképévé vált. A törvény 1880. július 6-án lett előterjesztve : “A Köztársaság elfogadja július 14-ét, mint a Nemzeti Ünnep napját” 1880. május 21-én, Benjamin Raspail országgyűlési képviselő benyújt egy törvényjavaslatot, miszerint A Köztársaság július 14-ét jelöli ki a Nemzeti Ünnep napjává. A közgyűlés megszavazza, a Szenátus pedig jóváhagyja.
Forrás: http://www.francianyelv.hu